A Magyar Sportújságírók Szövetségének Alapszabálya

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
A szövetség neve: Magyar Sportújságírók Szövetsége (a továbbiakban MSúSz, illetve szövetség).

2. §
A MSúSz a magyarországi sportújságírók demokratikusan szervezett, pártoktól és állami szervektől független szövetsége. Szakmai és érdekképviseletei szervezet. Tevékenységét önálló jogi személyként a jogszabályok és a saját alapszabályának előírásai szerint végzi.
Célok és feladatok
3. §
A szövetség
a.) kiáll a sajtószabadság érvényesülése mellett, fellép a nyilvánosságot korlátozó törekvések, intézkedések, továbbá a nyilvánossággal való bármilyen visszaélés ellen, képviseli a szakma érdekeit, fontos közéleti és a sportsajtót érintő jogalkotási kérdésekben véleményt nyilvánít;
b.) őrzi a magyar sportújságírás erkölcsi tisztaságát, ápolja hagyományait és saját hatáskörében felelősséget
vállal az újságírás színvonaláért; c.) tagjainak sportújságírói igazolványt ad ki; d.) foglalkozik a sportújságírók képzésével; e.) jogi és erkölcsi védelmet nyújt tagjainak, fellép a politikai megkülönböztetések ellen; f.) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn, a Nemzetközi Sportújságíró-szövetség (AIPS) egyedüli nemzeti
tagszervezeteként működik;
g.) javaslatot tesz kitüntetésekre, jutalmakra, ilyeneket maga is adományoz a magyar sportban rangot szerzett, a sportújságírók szavazására épülő, hagyományos “Az Év Sportolója” választás kizárólagos szervezőjeként;
h.) eszmei és anyagi támogatást nyújthat az azonos célokat megvalósító más szervezeteknek, illetve hozzájárulhat ilyenek létrehozásához.
4.§
A 3. §-ban felsorolt célok anyagi forrásainak megteremtése érdekében – azokkal ellentétben nem álló – vállalkozási tevékenységet folytat.
5. §
A szövetség önállóan
a.) fellép a munka díjazásának a sportújságírók foglalkoztatásának, élet-és munkakörülményeinek,
egészségügyi és szociális ellátásának, az újságírás anyagi és technikai feltételeinek javításáért; b.) segélyt nyújt a tagjainak az általa létrehozott alapítványon keresztül; c.) a tagjainak jogi tanácsadást nyújt és megszervezi a jogi képviseletet szakmai ügyekben.

II. FEJEZET A TAGOK JOGÁLLÁSÁRÓL
6.§
A MSúSz rendes tagja lehet minden nagykorú személy, állampolgárságától függetlenül, valamint minden olyan jogi személy, amelyben sportújságírók tömörülnek.
A természetes személyek közül az lehet rendes tag:

a.) aki munkaviszony keretében sportújságírói vagy annak min•sül• munkakört tölt be, már egy éve a
sajtóban, vagy tájékoztatási szervnél dolgozik, vagy ilyen munkaviszonyból ment nyugdíjba b.) akinek munkaviszonya nincs – szabadfoglalkozású vagy vállalkozó újságíró – de legalább egy éve folyamatosan sportújságírói munkát végez; c.) aki – nem újságírói munka mellett legalább három éve rendszeresen sporttárgyú cikkeket publikál, illetve szerkesztői munkát végez. d.) aki a szövetségben tisztséget visel, amelyre a közgyűlés vagy az elnökség választotta meg.
A MSúSz tiszteletbeli tagja lesz, akinek közéleti tevékenysége alapján – az elnökség javaslatára -a közgyűlés ezt megszavazza. A tiszteletbeli tag a közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt. A tiszteletbeli tagság a közgyűlés határozata alapján szűnik meg.
a MSúSZ ideiglenes tagja lehet egy éven át, aki a tagfelvételi bizottságnál igazoltan újságírói munkakörben kezd el dolgozni. Az ideiglenes tag rendes tagdíjat fizet, és a közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt. Az egy év elteltével kérheti tagsága átminősítését rendes taggá.
a MSúSZ pártoló tagja lehet az, aki a szövetség anyagi támogatásában részt vesz. A pártoló tag felvételéről és tagságának megszüntetéséről az elnökség dönt, és a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt, a tagdíja pedig a mindenkori tagdíj kétszerese, de az elnökség dönthet ennek az elengedéséről.
A MSúSz-tagsággal rendelkező jogi személy tagja nem nyeri el automatikusan a szövetség egyéni tagságát.
§

1. A tagfelvételt kérelmezni kell
Az új tagok felvételér•l – a jelentkező által addig a sportsajtóban megjelent (ideértve az elektronikus sajtóban megjelent) anyagok közül legalább öt cikket, produkciót megtekintve és értékelve – a közgyűlés által megválasztott három tagú tagfelvételi bizottság egyéni elbírálás alapján dönt a 6. §-ban foglaltak szerint.
A jogi személy kérelméről a közgyűlés dönt
A tagfelvételi bizottság elutasító döntése ellen a kérelmező az elnökséghez fordulhat panasszal. Az elnökség döntése jogerős.
A tagfelvételi kérelem az elutasítástól számított két év után megismételhető.

8. §
1. A tag jogai: a.) részt vehet a közgyűlésen b.) választhat és választható a szövetség szerveibe c.) javaslatokat tehet a MSúSz-nak és szerveinek d.) betekinthet a közgyűlés és az elnökség üléseinek jegyzőkönyveibe e.) támogatásért, jogsegélyért, erkölcsi védelemért fordulhat a szövetséghez
2. A jogi személyek megbízottaik útján gyakorolják a c.-e. pontokban írt jogokat.
3. A tag kötelessége -tartsa tiszteletben az alapszabály és a MÒOSZ etikai kódexének a rendelkezéseit -fizesse rendszeresen a közgyűlés által megállapított összegű tagsági díjat -minden alkalommal szavazatot (vagy tartózkodási igényt) küld az Év sportolója-választásra

9. §
A tagsági jogok felfüggesztése
Ha a taggal szemben az alapszabály megszegésének vagy súlyos etikai vétség elkövetésének gyanúja merül fel, illetve aki ellen bűncselekmény elkövetése miatt büntető eljárás indult, az etikai eljárás jogerős befejezéséig a tag tagsági jogainak gyakorlását a MÒOSZ Etikai Bizottságának Sport Ad Hoc Tanácsa külön határozattal felfüggesztheti.
Az etikai eljárás során büntetésként kiszabható a tagsági jogok határozott időre történ• felfüggesztése (legfeljebb egy év).

10. §
1. Az egyéni tagság megszűnik
a.) kilépés b.) törlés c.) kizárás d.) elhalálozás következtében
2. A kilépést írásbeli nyilatkozattal kell bejelenteni.
3. a.) Az elnökség törölheti az egyéni tagok sorából azt, aki egy éves tagdíjhátralékát írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi, és a befizetésre haladékot nem kapott. A törlési határozat ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni.

b.) Az elnökség törli a tagok nyilvántartásából azt, aki három, egymást követ• évben nem adja le szavazatát(vagy tartózkodási igényét) az Év sportolója-választáson. Fellebbezni a közgyűléshez lehet. c.) A tagok nyilvántartásából törölt tag a törléstől számított három év után kérheti a felvételét a szövetségbe, azzal a feltétellel, hogy nincs a korábbi tagságából eredő tartozása, illetve azt rendezi. d.)A közgyűlés törli a tagok sorából a jogi személyt, ha
-a jogi személy megszűnt -a jogi személy egyéves tagdíjhátralékát írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi
4. A közgyűlés jogerős határozattal kizárhatja az MSúSz tagjai sorából azt az egyéni tagot,
a.) akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt
b.) akit Magyarország területéről kitiltottak
c.) aki olyan súlyos etikai vétséget követett el, amely miatt az Etikai Bizottság Ad Hoc tanácsa kizárta a szövetség kötelékéből

III. FEJEZET A MSÒSZ SZERVEI
11. §
a.) Közgyűlés b.) Elnökség c.) Ellen•rz• Bizottság d.) A MÒOSZ Etikai Bizottságának Sport Ad Hoc Tanácsa vagy megbízott tanácsvezetője e.) Tagfelvételi Bizottság KÖZGYŰLÉS
12. §
A közgyűlés a szövetség legfőbb szerve
A közgyűlés hatáskörébe tartozik -a szövetség céljainak feladatainak működési irányelveinek meghatározása -az alapszabály megalkotása és módosítása -a közös etikai kódex alapelveinek és a MÒOSZ etikai kódexének elfogadása -az egyesülés, a feloszlás kimondása, ez utóbbi esetben határozathozatal a szövetség vagyonának

felhasználásáról
-az elnök, a főtitkár, az első alelnök, a második alelnök, a titkár, a pénztárnok, az elnökség tagjai, a tiszteletbeli tisztségviselők, továbbá a MÒOSZ etikai bizottsága Sport Ad Hoc Tanácsának elnökének, a tanács tagjainak, az ellenőrző bizottság elnökének, valamint az ellenőrző és tagfelvételi bizottság tagjainak megválasztása és felmentése. A felmentést a MSúSZ bármely tagja kezdeményezheti, és kezdeményezéséhez legalább ötven rendes tag írásos támogatását kell megszereznie
-az elnököt, az első alelnököt, a második alelnököt, továbbá hat elnökségi tagot, a főtitkárt, a titkárt, a pénztárnokot, az etikai bizottság, valamint az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait titkos szavazással választják. Választani a tisztségekre pályázó tagok közül lehet. Titkos szavazást kell elrendelni akkor is, ha ezt a közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjainak 25 %-a indokoltnak tartja. A tiszteletbeli tisztségviselőket nyílt szavazással kell megválasztani.
-felhatalmazza az elnökséget, hogy abban az esetben, ha az AIPS-nek nincs magyar elnökségi tagja,
pályázat útján nemzetközi titkárt válasszon, akinek szavazati jogot ad -a közgyűlés napirendjének jóváhagyása -a szövetség éves költségvetésének elfogadása -az elnökségnek az előző év gazdálkodásáról készített beszámolójának az elfogadása -az elnökség, az etikai bizottság, a Sport Ad Hoc Tanács és az ellenőrző bizottság munkájáról szóló
beszámoló megvitatása és elfogadása -a közgyűlésben intézett javaslatok, jelentések feletti döntés -minden olyan fellebbezés elbírálása, amelyre az alapszabály a közgyűlést hatalmazza fel.
A közgyűlést évenként, tisztújító közgyűlést pedig négyévente kell tartani. A közgyűlést az elnök hívja össze. A közgyűlést akkor is össze kell hívni (egy hónapon belül), ha azt a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri. A közgyűlés résztvevőit a közgyűlés helyének, idejének és napirendjének feltüntetésével a közgyűlés időpontja előtt legalább 14 nappal névre szóló meghívóval kell meghívni.
A közgyűlés nyílt szavazással levezető elnököt választ.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkezők több mint fele jelen van. A közgyűlés az érvényes szavazatok alapján egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.
Az alapszabály módosítása a feloszlás és az egyesülés tárgyában hozott határozat érvényességéhez a jelen lévő szavazati joggal rendelkező tagok legalább kétharmadának hozzájárulása szükséges.
Határozatképtelenség esetén a meghívóban feltüntetett napirenddel és a meghívóban erre történő külön felhívással még azon a napon új közgyűlést kell tartani, amely a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés által választott két küldött hitelesít.

ELNÖKSÉG
13. §
A két közgyűlés között a MSÒSZ legfőbb ügyintéző szerve az elnökség. Elnökségi ülést szükség szerint, de legalább évente nyolc alkalommal kell tartani.
A MSÒSZ elnöksége elnökből, első és második alelnökből, alelnökökből, főtitkárból, titkárból, pénztárnokból valamint hat tagból áll.
Az elnökség választható tagjait, az elnököt, az első és második alelnököt, a főtitkárt, a titkárt, a pénztárnokot valamint a hat elnökségi tagot a közgyűlés választja meg.
Az AIPS elnökségének magyar tagja mindenkor a MSÒSZ egyik alelnöke, további két alelnököt pedig a dunántúli illetőleg az alföldi régió tagjai delegálnak írásban történő szavazás útján a főtitkár előterjesztése alapján. Ha az AIPS elnökségének nincs magyar tagja, a MSúSz elnöksége pályázatot ír ki, és annak eredményeképpen nemzetközi titkárt választ meg.
A Magyar Olimpiai Bizottság aktuális alapszabályával összhangban az elnökség öt tagot delegál a MOB-ba. Az elnök, az első alelnök és a főtitkár automatikusan delegált, a további két tagot az elnökség a tisztújító közgyűlés utáni első ülésén a saját soraiból választja meg. A MSúSZ által delegált öt MOB-tag az elnökségnek tartozik beszámolni tevékenységéről, de a közgyűlés is kezdeményezheti meghallgatásukat. Ha valamelyik delegált kilép a MSúSZ elnökségéből, akkor helyére az elnökség új küldöttet választ. A delegáltak visszahívásáról is az elnökség dönt.
Az elnökség a közgyűlés elé terjeszti a szövetség éves költségvetését elfogadásra, valamint az éves gazdálkodásról beszámol a közgyűlésnek.
Az elnökség állást foglal a sportújságírást és a sportújságírókat érint• elvi kérdésekben, jogszabály-illetve állásfoglalás-tervezetekben.
Az elnökség képviseli a szövetséget, küldötteket jelöl ki szükség esetén az MSúSz képviseletére.
Az elnökség dönt a MSúSz kitüntetéseinek adományozásáról, az állami kitüntetésekre vonatkozó javaslatokról, és dönt a tagfelvétellel kapcsolatos fellebbezések tárgyában.
A tiszteletbeli tagok személyére javaslatot tesz a közgyűlésnek.
Az elnökség határozatképességéhez a tagok több mint a felének jelenléte szükséges. A jelen lévő elnökség egyszerű szótöbbséggel határoz.. Az elnökségi ülésen tanácskozási joggal részt vesz az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság elnöke, valamint tagfelvételi ügyekben a tagfelvételi bizottság elnöke.
Az elnökség – miután alkalomról alkalomra figyelmezteti – a harmadik esetben törli a tagok nyilvántartásából azt, aki három, egymást követő évben nem adja le szavazatát (vagy tartózkodási igényét) az Év sportolója-választáson. Fellebbezni a közgyűléshez lehet.
Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a határozatokat és a tagságot érintő valamennyi információt a szövetség internetes honlapján nyilvánosságra kell hozni.
Az elnökség a munkájáért közvetlenül a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG
14 §
A szövetség gazdálkodásának és pénzkezelésének ellenőrzésére a közgyűlés titkos szavazással megválasztja az ellenőrző bizottság elnökét és két tagját.
Az ellenőrző bizottság tagjai megbízásuk tartalma alatt más MSúSz-tisztséget nem viselhetnek.
Az ellenőrző bizottság köteles minden év végén a zárómérleget, a gazdasági ügyvitelt, a pénz-és vagyonkezelést, valamint az ezekre vonatkozó könyvelést és egyéb iratokat részletesen -szükség esetén pedig szakértő bevonásával – megvizsgáltatni és a vizsgálat eredményéről a közgyűlést tájékoztatni. A bizottság szükség esetén célvizsgálatokat is tarthat.
Az ellenőrző bizottság köteles minden szabálytalanságot haladéktalanul közölni az elnökséggel.

ETIKAI BIZOTTSÁG
15 §
A közgyűlés titkos szavazással megválasztja a MÒOSZ etikai bizottság keretében felállítandó Sport Ad Hoc Tanács elnökét és két tagját. A Sport Ad Hoc Tanács figyelemmel kíséri a sportújságírói magatartást, elemzi és értékeli, etikai kérdésekben javaslatot és állásfoglalást tesz, másodfokon eljár etikai ügyekben.
Az Etikai Sport Ad Hoc tanács esetenkénti vagy rendszeres közös bizottságot hozhat létre más szakmai szervezet etikai bizottságával. Más szakmai szervezet etikai bizottságával egyedi panaszok elbírálására közös bizottságot hozhat létre.
Az Etikai Sport Ad Hoc Tanács az elnök lemondása tartós távolléte esetén ügyvezető elnököt választ saját soraiból.
Etikai ügyekben a MÒOSZ Etikai Bizottság Sport Ad Hoc Tanácsa jár el első fokon.
A Sport Ad Hoc Tanács tagjai megbízásuk ideje alatt más MSúSz-tisztséget nem viselhetnek. Az Ad HocTanács csak a közgyűlésnek, a MÒOSZ etikai fellebbviteli bizottságának felelős. Ez vonatkozik a visszahívásukra is.

ETIKAI ÜGYEK
16. §
Etikai vétséget az a sportújságíró követ el, aki a közgyűlés által elfogadott közös etikai alapelveket és a MÒOSZ Etikai Kódexe által előírtakat megszegi.
Az eljáró Sport Ad Hoc Tanács az Újságírói Etikai Kódex megsértésének megállapítása esetén az abban meghatározott intézkedéseket hozza, illetve büntetéseket szab ki. Kizárás esetén az etikai bizottság döntéseit nyilvánosságra kell hozni. Az ennél enyhébb jogerős elmarasztalás esetén az eljáró tanács, illetve az etikai bizottság határoz az ügy nyilvánosság elé tárásáról.
Az etikai eljárást az etikai bizottság által megalkotott eljárási szabályzat alapján kell lefolytatni.
Az eljáró tanács határozata ellen a MÒOSZ etikai fellebbviteli bizottságához halasztó hatályú fellebbezést lehet benyújtani a kézhezvételtől számított 8 napon belül. A fellebbviteli bizottság határozata végleges, ellene további fellebbezésnek helye nincs. Kivételt képez a kizárást kimondó határozat, amely ellen halasztóhatályú fellebbezést lehet benyújtani a MSúSz közgyűléséhez, valamint ha a kizárt kolléga a MÒOSZ-nak is tagja, akkor a MÒOSZ közgyűléséhez is a kézhezvételtől számított 15 napon belül.

TAGFELVÉTELI BIZOTTSÁG
17. §
A közgyűlés megválasztja a három tagból álló tagfelvételi bizottságot, amely a 7. §-ban meghatározott keretekben dönt a szövetségbe belépni szándékozó új tagok felvételéről. A bizottság a tagjai közül választja az elnökét.

IV. FEJEZET BIZOTTSÁGOK
18. §
1. Az elnökség irányításával a szövetség szervezetében az alábbi bizottságok működnek:
a) funkcionális bizottságok b) szakmai bizottságok
A fentieken kívül a közgyűlés vagy az elnökség más eseti bizottságokat is létrehozhat szükség szerint.
Az elnökség megválasztja a bizottság elnökeit és titkárait. A bizottságok munkájába külső szakemberek is bevonhatók.
A bizottságok ügyrendjét és feladatait az elnökség hagyja jóvá, biztosítva a szakmai bizottságok önállóságát.

V. FEJEZET TISZTSÉGVISELŐK
ELNÖK
19. §
Az elnök képviseli a szövetséget közéleti megnyilvánulásokon, kívülálló jogi és természetes személyekkel szemben, valamint a bíróságok és más hatóságok előtt.
A közgyűlés döntése alapján az alapszabály előírásai szerint összehívja a közgyűlést.
Ellátja az elnöki teendőket az elnökség ülésein.
Hozzájárul a MSúSz hivatalvezető munkatársainak alkalmazásához és munkaviszonyuk megszüntetéséhez.
Javaslatot tesz a MSúSz bizottságainak elnökeire és titkáraira, valamint az MSúSz által más szervekbe delegálandó személyekre. Tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a főtitkárt és az elnökséget.

AZ ALELNÖKÖK
20. §
Az első alelnök az elnök teljes jogú helyettese, annak távolléte, akadályoztatása esetén illetve az elnök megbízása alapján.
Az AIPS elnökségének magyar tagja a MSúSZ alelnökeként képviseli MSúSZ érdekeit az AIPS-ben, és rendszeresen tájékoztatja az elnökséget az AIPS határozatairól.
A Dunántúl, illetve az Alföld régiójának képviseletében megválasztott egy-egy alelnök feladata a saját közvetlen működési terület képviselete a MSúSz-ban.
Az alelnökök feladata továbbá az információk oda és vissza áramoltatása a területükön működő MSúSz tagok, illetve az elnökség és a közgyűlés között.
Feladatukat képezi továbbá a tagnyilvántartásban, valamint a tagfelvételben történő aktív részvétel.
A második alelnök az elnöknek és az első alelnöknek alárendelve összehangolja a további alelnökök tevékenységét, összefogja és előterjeszti a társak közös javaslatait, külön figyelemmel kíséri a kereskedelmi rádiók, kábeltévék, kisebb fővárosi szerkesztőségek helyzetét.

FŐTITKÁR
21. §
A főtitkár tagja az elnökségnek, annak üléseit ő hívja össze.
Képviseli a szövetséget a közéleti megnyilvánulásokon -az elnökkel egyeztetve -, kívülálló természetes és jogi személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt.
Irányítja a szövetség intézményeinek és hivatalának munkáját, gyakorolja a jogszabályokban előírt, a hivatal és intézményeinek munkavállalóival kapcsolatos munkáltatói jogokat. Egyéni felelősséggel intézi az MSúSz ügyeit az alapszabály előírásainak, a közgyűlés és az elnökség döntéseinek megfelelően.
Felügyeli a gazdálkodást, a költségvetésben meghatározott keretek között az utalványozási jogot az általa megbízott személyek útján gyakorolja.
Tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja az elnököt és az elnökséget.

TITKÁR(OK)
22. §
a) A titkár a főtitkár helyettese. Feladata az elnökségi üléseinek jegyzőkönyveinek elkészítése, a határozatoknak és a tagságot érintő valamennyi információnak a szövetség internetes honlapján való nyilvánosságra hozásának biztosítása, a MSúSz dokumentumainak rendszerezése, az alapszabályban rögzített és az MSúSz együttműködési megállapodásaiból keletkező feladatok kötelességek napirenden tartása, illetve azok képviselete az elnökségi döntésekben. b) A nemzetközi titkár az AIPS elnökségi tagjaként funkcionáló MSúSz-alelnököt helyettesíti.
Minden lehetséges módon tájékozódik az AIPS működéséről és időszerű kérdéseiről, személyes nemzetközi kapcsolatokat épít, folyamatosan publikál az AIPS Magazinban, és minden jelentős fejleményről tájékoztatja az elnökséget. Aktív szereplőként vesz részt az AIPS rendezvényein, illetve javaslatokat terjeszt annak elnöksége elé.

PÉNZTÁRNOK
23. §
A pénztárnok
a.) vezeti és hitelesíti az MSúSz főkönyveit, részt vesz a gazdasági típusú saját kiadással, illetve bevétellel járó tevékenységek pontosításában, rögzítésében b.) rendszeresen beszámol az elnökségnek az MSúSz anyagi helyzetéről, figyelemmel kíséri a befektetési, illetve a kamatozási trendeket c.) javaslatot tesz az elnökségnek a MSúSz vagyonának optimális felhasználására, rendszeresen felhívja a figyelmet a takarékosság üzleti és jogszabályi lehetőségeire

TISZTELETBELI TISZTSÉGVISELŐK
24. §
A közgyűlés az elnökség javaslatára örökös tiszteletbeli elnököt, alelnököt és főtitkárt választhat, akiket szavazati joggal is felruház. Tiszteletbeli tisztségviselő az lehet, aki a közgyűlés szerint pályafutása során valamelyik poszton kimagaslóan sokat tett itthon és külföldön a MSúSZ-ért.

VI. FEJEZET AZ MSÒSZ GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYEI
25. §
A MSúSz jövedelme tagdíjakból, a szövetség vállalkozásainak nyereségeiből és a támogatásokból befolyó bevételeiből áll.
A MSúSz tagsági díjainak rendszerét és mértékét a közgyűlés határozza meg.
A szövetség anyagi eszközeit az alapszabály által meghatározott tevékenység pénzügyi kiadásainak fedezetére, hivatalának és intézményeinek fenntartására, illetőleg létesítésére, fejlesztésére, valamint a feladatok elvégzéséhez szükséges költségek fedezetére használja fel. A bevételek legkevesebb 10 százalékát az alapítvány számlájára kell utalni.
A MSúSz gazdasági ügyeiért a főtitkár, a bizonylati fegyelemért a pénztárnok felel•s.

VII. FEJEZET VEGYES RENDELKEZÉSEK
26. § Az alapszabály módosítása a közgyűlés joga. A módosító javaslatokat a közgyűlés időpontját megelőző öt naptári napig kell eljuttatni a MSúSZ elnökségéhez, amely azokat véleményezve terjeszti a közgyűlés elé.
27. §

Jelen alapszabály 2007. október 2. napjától lép hatályba, egyidejűleg az előzőleg érvényben volt alapszabály hatályát veszti. Az itt nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló törvény valamint a polgári törvénykönyv vonatkozó el•írásai az irányadóak.

Budapest, 2007. október 1.