...

MSÚSZ: a sportnemzet krónikása

Magyarország sportnemzet - hangzik el gyakran, ennek tükrében pedig nem meglepő, hogy a sportot a nagyközönséghez eljuttatók, úgymond reklámozók, azaz a sportújságírók szerepe talán meghatározóbb hazánkban, mint másutt Európában. A Magyar Sportújságírók Szövetsége által 1958 óta megrendezett Év sportolója szavazás presztízse pedig sokszor egy-egy világverseny eredményével vetekszik, mindig komoly visszhangot vált ki a sportolók edzők között.

Az MSÚSZ szerepének és feladatának megértéséhez pillantsunk vissza a kezdetekre. Még 1920-ban, az antwerpeni olimpia alatt vetődött fel az ötlet, hogy a sportújságírók alapítsanak nemzetközi szervezetet. A francia Frantz Reichel a belga Victor Boinnal közösen végezte el az előkészítő munkát, amelynek eredményeképpen 1924. július 3-án megalakult a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség, azaz az AIPS. Első elnöke Frantz Reichel lett. Négy év múlva már egy magyar is a szűk vezetőség tagjának vallhatta magát, Vadas Gyula 1928-tól 1936-ig látta el az alelnöki teendőket.

Az AIPS 152-ig 17 kongresszust rendezett, 1954-től pedig évente kerül sor világtalálkozóra, majd a szervezet 1999-ben Budapesten ünnepelte 75. születésnapját. Ekkor nyilvánították július 3-át, azaz az alapítás napját a sportújságírás világnapjának.

Az 1999-es kongresszus mérföldkőnek nevezhető a Magyar Sportújságírók Szövetsége életében is. A hazai sportújságírók előbb a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szakosztályaként tevékenykedtek, majd 1993-ban önállósították magukat. Az AIPS-ben mindig is a legaktívabb nemzetek közé tartoztak a magyarok, 1999 előtt már két kongresszust rendeztek, előbb 1965-ben majd 1992-ben. Az AIPS központja 1989-től 2006-ig Budapesten volt.

De térjünk vissza az 1999-es kongresszushoz, amely nem akármilyen nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki. Ennek oka többek között Boskovics Jenő ötlete volt, aki az Évszázad Legjobb Sportolói-díj megalapítását kezdeményezte. A világméretű szavazás eredményeképpen 25 sportoló érdemelte ki a megtiszteltetést, köztük két magyar: Puskás Ferenc, az Aranycsapat legendás kapitánya és Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó. A Vígszínházban tartott díjátadóra Budapestre érkezett többek között Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is.

Az MSÚSZ nemzetközi tekintélyét eddig hat magyar erősítette az AIPS vezetőségében, érdemes felidézni a névsort:
Vadas Gyula, alelnök, 1928-1936
Mamusich Mihály, alelnök, 1936-1939
Somogyi Vilmos, elnökségi tag, 1936-1939
Szombathy István, főtitkár-helyettes, 1964-1977
Gyulai István, főtitkár-helyettes, 1977-1992
Gyárfás Tamás, főtitkár-helyettes, 1992-1997
Boskovics Jenő, pénztáros, 1997-2005

2009-ben az AIPS Milánó-i közgyűlésén az elnökség tagjai közé választották Dobor Dezsőt

A MSÚSZ szakmai és érdekvédelmi szervezetként hamarosan anyagi segítséget is tud nyújtani tagjainak, a Szombathy István Önsegélyező Alapítványon keresztül. Minden évben Feleki László-díjjal, Életműdíjjal, valamint világnapi elismeréssel jutalmazza az arra érdemes kollégákat. Az MSÚSZ képviselteti magát a Magyar Olimpiai Bizottságban, aktívan részt vesz a Nemzet Sportolója-cím odaítélésben. A sportújságíró tanácskozások és tájértekezletek mellett legfontosabb rendezvénye a Sportcsillagok Gálaestje, a magyar sport és közélet kiemelkedő személyiségeinek részvételével.